Riasztó népesedési kilátások

Az ENSZ egy nemrég kiadott előrejelzése szerint a világ népessége, amelyről korábban azt gondolták, hogy az évszázad közepén kilencmilliárd fölött stabilizálódni fog, tovább növekszik, és 2100-ra elérheti a 10,1 milliárdot. Az afrikai növekedés olyan rohamléptű marad, hogy az ottani népesség ebben az évszázadban több mint háromszorosára, a mostani 1 milliárdról 3,6 milliárdra nőhet, ami aggasztó kilátás egy olyan földrész számára, amelyen már ma is nehézségbe ütközik a lakosság ellátása élelemmel és vízzel.

A jelentés abban az időszakban készült, amikor az emberiség demográfiai mérföldkőhöz közeledik: a világ népessége októberben, mindössze tizenkét évvel a hatmilliárdos szám meghaladása után, várhatóan túllépi a hétmilliárdot. A demográfusok szerint ez újabb emlékeztető arra, hogy a XX. századi globális politikák meghatározásában problémaként figyelembe vett népességrobbanás a XXI. században is távol van még a megoldástól.

"Minden egyes milliárdos szaporulat nehezebbé teszi az életet mindenki más számára. Ilyen egyszerű - fogalmazott John Bongaarts, a Népesedési Tanács nevű New York-i csoport tagja. - Vajon a világ végét jelenti ez? Nem. Tudunk élelmezni 10 milliárd embert? Valószínűleg. De bizony jobban járnánk kisebb népességgel."
Az előrejelzést az ENSZ népesedési részlege készítette, amely az 1950-es évek óta gyárt eddig meglehetősen pontosnak bizonyult előrejelzéseket. Jelentésében a részleg 2050-re is készített egy becslést, amely szerint addigra a világ népessége valószínűleg 9,3 milliárdra nő, ami 158 millióval több, mint az előző, 2008-as előrejelzés szerinti érték. A becsült mutatók növekedésének oka az, hogy a népességgyarapodás a világ legszegényebb országaiban nem csökken olyan gyorsan, mint korábban vélték, és enyhén emelkedik néhány gazdagabb országban.

Hania Zlotnik, az ENSZ népesedési részlegének vezetője szerint azoknak az országoknak, amelyekben a leggyorsabban nő a népesség, illetve a gazdag nyugati államoknak, amelyek segítenek finanszírozni fejlődésüket, el kell dönteniük, hogy újból nagy hangsúlyt helyeznek-e a családtervezést bátorító programokra. Ezek megkülönböztetett figyelmet kaptak az 1970-es és az 1980-as években, de a világ sok részén bekövetkezett a stagnálásuk, részben azért, mert ideológiai harc kezdődött az abortusz, a szexuális oktatás és a nők társadalomban betöltött szerepe témájában.

Jemen -  a rossz példa

Az ENSZ becslései szerint az utóbbi évtizedben alig változott a fogamzásgátláshoz adott külföldi segítség összege, amely 238 millió dollár volt 2009-ben. Az Egyesült Államok sokáig a legnagyobb támogatója volt az ilyen programoknak, de a kongresszusban az idén született költségvetési kompromisszum jelentősen megnyirbálta az e célra szánt összeget. "Az igény nőtt, de a családtervezés hozzáférhetősége nem javult" - állapította meg Rachel Nugent, az ilyen kérdésekkel foglalkozó, Center for Global Development nevű washingtoni magánfinanszírozású csoport munkatársa.

Jól megtervezett programok kellenek

Hania Zlotnik a The New York Timesnak adott nyilatkozatában felfedte, hogy az új számok a csoportja által alkalmazott módszerek megújulása nyomán születtek. A csoport biztos a komputertechnikát használó és a legújabb demográfiai trendeket figyelembe vevő új módszer helyességében, de ezzel együtt elismeri, hogy bármilyen, 90 évvel későbbi időpontra vonatkozó előrejelzés esetében fennáll a tévedés lehetősége.

Különösen igaz ez néhány, a népességszámot tekintve gyorsan gyarapodó afrikai, ázsiai és közel-keleti ország vonatkozásában, amelyeknek a lakossága a következő évszázadban rakétasebességgel növekedhet. Jemenben például, ahol a lakosságszám 1950 óta ötszörösére, 25 millióra duzzadt, az évszázad végéig négyszeres emelkedésre, vagyis 100 milliós lakosságra lehet számítani, amennyiben az előrejelzés pontos. Jemen erőteljesen függ az élelmiszerimporttól, ráadásul kritikus vízhiánnyal kell szembenéznie, úgyhogy sok szakértő szerint gyors lakosságnövekedése nem tartható fenn.
Nigériában, a legnépesebb afrikai országban a jelentés szerint a lakosság a jelenlegi 162 millióról 2100-ra 730 millióra gyarapodik. A jelenleg 15 milliós Malawiban az előrejelzés szerint 129 millióan élnek majd.

A számok mögötti ki nem mondott és talán megkérdőjelezhető feltételezés az, hogy a több tízmillió még meg nem született számára lesz elég élelem és víz, miközben a potenciális katasztrófák a klímaváltozástól a háborúkig és járványokig vélhetően nem fékezik le a népesség gyarapodását. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés növekedése az afrikai országokban a legjobb esetben is akadozik, Ázsia egyes országaiban a földből fenntarthatatlanul nagy mértékben hoznak fel vizet, a tengerek szintjének a globális felmelegedés miatti emelkedése pedig még ebben az évszázadban emberek millióit fogja elűzni a lakóhelyéről.

"Az előrejelzések arról szólnak, hogy mi fog történni, ha a mai recepteket tovább alkalmazzák - fejtette ki Zlotnik, hozzátéve: - Könnyen lehetséges azonban, hogy a kicsi és kevés forrással rendelkező országok egy részében ezek a számok nem érvényesek.

Annak ellenére, hogy a népesedéspolitika nem áll a figyelem középpontjában, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy a jól megtervezett programok visszafoghatják a növekedés ütemét a legszegényebb országokban is, ráadásul anélkül, hogy a kínaihoz hasonló restriktív politikát alkalmaznák. A nők ellátása információval és a fogamzásgátló eszközökhöz való önkéntes hozzájutás biztosítása azt eredményezte, hogy csökkent a születésszám olyan egymástól sokban különböző országokban, mint Irán, Srí Lanka, Banglades, Mexikó és Thaiföld.

Kína beléphet a csökkenő lakosságszámú országok táborába

Az új jelentés egyik üzenete az, hogy az AIDS, bármilyen pusztító volt is a világ sok részén, nem okozott olyan demográfiai katasztrófát, amilyenre számítottak.
Az 1990-es években készült, az afrikai országokban való elterjedtségére vonatkozó előrejelzések túlzónak bizonyultak, és az új gyógyszerek megjelenése sok helyen csökkentette az AIDS okozta halálesetek számát. Az a tény, hogy sok millió AIDS-es, aki a kezelés nélkül meghalt volna, életben maradt, továbbá a csecsemő- és gyermekhalandóság rátájának mérséklődése - amúgy mindkettő üdvözlendő folyamat - azt is jelenti, hogy a népességgyarapodás lefékezése érdekében apadnia kell a születési aránynak.

Szakértők szerint számos egyéb tényező lassítja Afrikában a változást. Szerepel köztük a nők férfiakkal szembeni alávetettsége, a korai házasság és a poligámia hagyománya, a politikai irányítás hiánya. Miközben a férjezett amerikai nők háromnegyede használ korszerű fogamzásgátlót termékeny éveiben, Kelet-Afrikában az arány 25 százalék, Nyugat-Afrikában 10 százalék, Közép-Afrikában pedig csupán 7 százalék - derül ki egy ENSZ-statisztikából.
"Nyugat és Közép-Afrika az a két nagy körzete a világnak, ahol születési arány csigalassúsággal változik" - magyarázta John F. May, a Világbank demográfusa.

Néhány tanulmány szerint a könnyű, olcsó hozzájutás a fogamzásgátlókhoz nem mindig elegendő ahhoz, hogy a nem kívánt születések száma észrevehetően csökkenjen. Egy, a Harvard Egyetem kutatói által a zambiai Lusakában végzett, véletlenszerű kiválasztáson alapuló vizsgálat megállapította, hogy csak akkor születik számottevően kevesebb gyerek, ha a nők nagyobb önállóságot élveznek annak eldöntésében, hogy használjanak-e fogamzásgátló eszközöket vagy sem.
A jelentés szerint Kína, amely számára valamikor súlyos veszélyt jelentett a gyorsan növekvő lakosságszám, hamarosan beléphet a csökkenő lakosságszámú országok táborába. Az előrejelzés szerint a kínai lakosság a következő évtizedekben eljut az 1,4 milliárdos csúcsra, majd csökkenni kezd, és 2100-ban 941 millió lesz.